Az Appaloosa egy f�lv�r l�, nev�t a Palouse foly� nev�r�l kapta. Olaszorsz�gb�l spanyol k�zvet�t�ssel ker�lt Amerik�ba. Tulajdons�gai k�z�l a legjellemz�bb �s a teny�szt�s szempontj�b�l a legfontosabb k�l�nleges sz�ne.

A spanyol h�d�t�k lovait a XVIII. sz�zad k�zep�n az amerikai Nez Perc� indi�nok elhurcolt�k �s faluikban teny�sztett�k tov�bb. Napjainkban az Appaloosa teny�szt�s�t a cree indi�nok v�gzik az Egyes�lt �llamok �s Kanada nyugati r�sz�n. Albert�ban a fajt�nak nagy hagyom�nyai vannak.

Mivel f�lv�r �s kiterjedten keresztezik a quarter l�val, ez�rt tulajdons�gai vegyesek, t�g hat�rok k�z�tt mozognak. A legjobb lovakat az ar�nyos testfel�p�t�s �s a hib�tlan l�bszerkezet jellemzi. Marmagass�ga bottal m�rve 147–157 cm k�z�tt mozog, �vm�rete 180–195 cm, sz�rk�rm�rete 19,5 �s 21,5 cm k�zt v�ltozik. S�lya 450–530 kg k�r�l van. Tipikus ismertet�jele a szemein feh�r �nh�rtya van, (feh�r sz�n a szemben, mint az emberekn�l), r�zsasz�n b�rpigment�ci� az orrlyukak �s a l�gyr�szek k�r�l valamint, f�gg�legesen cs�kozott pat�k.

A legfontosabb tulajdons�ga a sz�ne: �t elismert sz�rsz�nt tartanak nyilv�n a fajt�n�l.

• P�rductarka: ebben az esetben a t�lnyom�an feh�r sz�rsz�n� l� eg�sz test�n s�t�t, ov�lis kisebb kiterjed�s� sz�nes foltok vannak. Fekete, pej vagy s�rga sz�n� p�rductark�k l�teznek.
• H�fedte tarka: az eg�sz testet bebor�tj�k a foltok, f�k�ppen a far k�r�l (sabraktarka).
• Deres: S�t�t alapsz�n, nagyobb feh�r foltok, vagy pettyes takar�.
• M�rv�nytarka:nagyobb sz�nes foltok a jellemz�ek, amelyek t�z�tt� v�lhatnak, az eg�sz testen elsz�rva.
• Ag�ttarka: feh�r �s sz�nes sz�r�k keverednek a testen.

K�nnyen kezelhet�, massz�v, strapab�r� l�. Bar�ts�gos term�szete miatt nagyon j� h�tasl�. Tanul�kony, j� munkak�szs�g�, ez�rt hobbil�k�nt �pp�gy hasznos�tj�k, mint sportl�k�nt. A d�jlovagl�sban, t�vlovagl�sban elterjedt, egyre n�pszer�bb a westernlovagl�sban.